Az elmúlt években, Az aszály a globális fenyegetések egyik főévé vált, ami komoly problémákat okoz az élelmiszertermelésben, a vízellátásban és a globális gazdaságban. 2023 óta a világ számos régiójában tartós aszályok sújtották a térséget. példátlan humanitárius, gazdasági és környezeti hatások nemzetközi szervezetek, például az ENSZ, az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezmény és speciális tudományos központok által koordinált jelentések szerint.
Nemzetközi szakértők hangsúlyozzák a helyzet súlyosságátA vízhiány már nem átmeneti vagy helyi jellegű, hanem krónikus fenyegetéssé vált, amely csendben terjed, és mind a fejlett országokat, mind a kiszolgáltatott közösségeket érinti. A következmények nemcsak a mezőgazdaságra és az állattenyésztésre vannak hatással, hanem az energiatermelésre, a közegészségügyre és a társadalmi stabilitásra is, különösen a kritikus gócpontoknak tekintett területeken.
Érintett régiók: egyenetlen hatás és közvetett hatások
Az Egyesült Államok Nemzeti Aszálymérséklési Központja (NDMC), az ENSZ és a Nemzetközi Aszályellenállási Partnerség (IDRA) által készített globális jelentés a következőkre összpontosít: Afrika, a Földközi-tenger medencéje, Latin-Amerika és Ázsia nagy része mint a leginkább érintett területek. Több mint 90 millió ember Kelet- és Dél-Afrikában az aszály és a konfliktusok kombinációja miatt éhínség vagy elvándorlás veszélyének vannak kitéve. Olyan országokban, mint Zimbabwea kukorica alaptermése 70%-kal zuhant, míg Zambia folyóiban kritikus visszaesés tapasztalható, ami hatalmas áramkimaradásokat okozott a vízerőművek áramlásának hiánya miatt. A klímaváltozás fokozza az aszályok súlyosságát.
Az mediterrán medenceA hatások egyértelműen megmutatkoztak a terméskiesésben – Spanyolországban az olívaolaj-termelés 50%-os visszaesésével –, Marokkóban az állatállomány csökkenésében, Törökországban pedig a víztartó rétegek túlzott kiaknázása miatt víznyelő gödrök megjelenésében. Dél-Európa és Észak-Afrika Emellett történelmi hőhullámoktól és a vízkészletek jelentős csökkenésétől szenvednek, ami veszélyezteti az élelmezésbiztonságot és az alapvető termékek árának emelkedését okozza.
En Latin-AmerikábanAz Amazonas folyóinak vízhozama történelmi mélypontra süllyedt, ami súlyos ökológiai és társadalmi következményekkel járt, mint például a veszélyeztetett halak és delfinek tömeges pusztulása, valamint az ivóvízellátás zavarai. A globális közlekedést és kereskedelmet a Panama-csatornán – a nemzetközi tengeri kereskedelem kulcsfontosságú csomópontján – áthaladó forgalom csökkenése a vízhiány miatt befolyásolta. A helyi körülmények változásai befolyásolják a felhő- és esőképződést..
El Délkelet-Ázsia Az Egyesült Államok sem úszta meg ezt a válságot: a kulcsfontosságú növények, például a rizs, a cukor és a kávé termelése jelentősen visszaesett, ami felhajtja az árakat és súlyosbítja az élelmiszerbiztonsági problémákat. Továbbá a sós vizek beszivárgása olyan deltákba, mint a Mekong, több ezer családot hagyott ivóvíz nélkül.
El Niño és az éghajlatváltozás: a szélsőséges aszályok mozgatórugói
Az egyik tényező, ami a közelmúltbeli aszályok súlyosságát kiváltotta, az a Az El Niño jelenség egybeesése a globális felmelegedéssel2023-ban és 2024-ben a globális hőmérséklet rekordmagasságot ért el, meghosszabbítva a száraz időszakokat és fokozva a víz párolgása a talajokból és a víztározókból. Ez közvetlenül hat a már amúgy is sebezhető növényekre és ökoszisztémákra.
Továbbá a globális felmelegedés megváltoztatja a csapadékciklusokat, és elősegíti a szélsőséges események, például az úgynevezett „csapadékos ostorcsapások” előfordulását, a szélsőséges aszály és az áradások közötti hirtelen átmenetet, ami megnehezíti a mezőgazdaság számára az alkalmazkodást és a természeti erőforrások kezelését. Az anticiklon és annak hatása az aszályokra és a szélsőséges hőmérsékletekre.
Társadalmi és gazdasági következmények: a legkiszolgáltatottabbak, a leginkább érintettek
La Az aszályválságnak nagyon egyenlőtlen társadalmi hatása vanA nők, a gyermekek, az önellátó gazdálkodók és az idősek a leginkább veszélyeztetett csoportok közé tartoznak. Kelet-Afrikában a kényszerházasságok számának növekedése, különösen a lányok esetében, az érintett családok gazdasági erőforrásainak elvesztésével jár. Az alultápláltság és az iskolai lemorzsolódás arányának növekedését is megfigyelték.
Az egészségügyi kockázatok megsokszorozódnak olyan betegségek kitöréseivel, mint a kolera, az akut alultápláltság és a tiszta vízhez való korlátozott hozzáférés. Környezetvédelmi szempontból a vadon élő állatok halálozása riasztó: a zimbabwei elefántoktól az amazonasi folyami delfineken át a botswanai vízilovakon át az aszály magát a biológiai sokféleséget fenyegeti.
A gazdasági következmények is jelentősek. Az aszályok költsége 2000 óta megduplázódott, és a becslések szerint a következő évtizedben akár 110%-kal is növekedhet, ha nem teszünk intézkedéseket. A legjelentősebb veszteségek közé tartozik a mezőgazdasági termelékenység csökkenése, az áramkimaradások, az emelkedő áruárak, valamint a magas infrastrukturális és közegészségügyi kiadások.
