A hűtés Számos technológiai fejlesztés, kritikus infrastruktúra kihívásai és egyre inkább tárgyalt éghajlati jelenség középpontjában áll. Az épületek hőmérséklet-szabályozására szolgáló anyagok fejlesztésétől kezdve a kórházi légkondicionálók tesztelésével kapcsolatos incidenseken át az óceánok furcsa termikus viselkedésének kutatásáig a kifejezés egyre nagyobb jelentőséggel bír, és új kérdéseket vet fel jövőnkkel és jólétünkkel kapcsolatban.
Az utóbbi időben a hőhullámok és a fenntartható megoldások iránti igény Ezen kihívások leküzdésére ösztönözték a hagyományos légkondicionálás alternatíváinak keresését. Mind az innováció, mind a létesítménygazdálkodás területén a hűtés egyre inkább a technológiát, az egészségügyet és a környezetet érintő hírek központi témájává válik.
Bioműanyag, amely elektromos áram nélkül hűti az épületeket
Egy kínai és ausztrál tudósokból álló csoport nemrégiben kifejlesztett egy Biológiailag lebomló fólia, amely képes csökkenteni az épületek hőmérsékletét nappal és éjszaka is elektromos áram igénybevétele nélkül. A Cell Reports Physical Science folyóiratban megjelent tanulmány szerint ez a bevonat akár 9,2°C-kal is csökkentheti a felületi hőmérsékletet közvetlen napfényben, a napi átlaghőmérséklet pedig a környező környezethez képest körülbelül -5°C, és nagy hűtőteljesítményt biztosít.
A titok a passzív sugárzó hűtésben rejlik, egy olyan jelenség, amely lehetővé teszi, hogy ez az anyag szinte az összes napsugárzást visszaverje, és hatékonyan bocsássa ki a hőt a kültérbe. A növényi forrásokból származó és teljesen biológiailag lebomló polilaktidból (PLA) készült fólia egy porózus szerkezet ami nagyon alacsony hővezető képességet és magas napsugárzás-visszaverődést biztosít.
A tesztelés során a bevonat megmutatta, hogy nagy ellenállás miután extrém páratartalomnak, savas körülményeknek és ultraibolya sugárzásnak volt kitéve. Még hosszabb ideig tartó kitettség után is szobahőmérséklet alatt működőképes maradt magas kristályossága és kémiai stabilitása miatt.
Az egyszerű, nagyméretű termelési módszer megnyitja az utat a kereskedelmi felhasználás és a potenciális alkalmazások előtt városi háztetők, járművekben, mezőgazdaságban, elektronikában vagy akár az orvostudományban, például speciális sebkötözőként.
Kórházi hűtőberendezésekkel kapcsolatos balesetek hőhullámok idején
El Vázquez Díaz Kórház Huelvában A kórház hűtőrendszerének sorozatos meghibásodásai miatt a betegek, családtagjaik és alkalmazottaik közel 48 órán át légkondicionáló nélkül maradtak a hőhullám alatt, a hőmérséklet pedig megközelítette a 40°C-ot. A problémák nem újak; a személyzet és a szakszervezetek szerint ezek a berendezéshibák évek óta előfordulnak, és különösen az olyan érzékeny területeket érintik, mint a krónikus betegek és az összetett patológiákkal küzdők osztályai.
A legutóbbi meghibásodás arra kényszerítette a központot, hogy ideiglenes hűtőberendezések bérlése miközben a fő létesítményt javították. Mind a kórház, mind a szakszervezetek rámutattak a régi légkondicionáló rendszerek felújításának sürgősségére, sőt, egy olyan rendszert is javasoltak, tartományi terv hogy elkerüljék a hasonló helyzeteket más egészségügyi központokban és kórházakban, különösen a szélsőséges időjárási események számának növekedésére való tekintettel.
A központ vezetősége hangsúlyozza, hogy az incidens kezelése prioritás volt, és hogy már intézkedéseket hoztak a biztonság garantálására. a termikus komfort helyreállítása a betegek és a dolgozók, bár továbbra is aggodalomra ad okot ezeknek a meghibásodásoknak a nyári megismétlődése.
Az Észak-Atlanti-óceán titokzatos lehűlése és annak éghajlati hatása
A környezetvédelmi területen egy friss tanulmány új megvilágításba helyezte a... Az észak-atlanti termikus anomália, más néven „hideg folt”, egy olyan régió, amely hűl, miközben a bolygó nagy részén emelkedik a hőmérséklet. A kutatók azt találták, hogy ez a jelenség az óceáni cirkuláció (AMOC) változásainak és a légkör reakciójának tudható be.
Az AMOC gyengülése, amelyet részben a jégolvadás és az édesvíz érkezése okoz, ami megváltoztatja az óceánok sótartalmát, lelassítja az energiacserét a melegebb szélességi körökkel. Továbbá a hideg zóna feletti légkör szárazabbá válik, megsokszorozva a hűtési hatást egy olyan visszacsatolási körben, amelyet eddig kevéssé vettek figyelembe.
Az oceanográfiai és légköri tényezők ezen kombinációja nemcsak a az alacsony hőmérséklet tartóssága a területen, de hatással van az európai és a globális éghajlatra is. A víz párolgása és a légköri gőz változásai befolyásolják a Föld hőegyensúlyát, és hatással lehetnek az ökoszisztémákra, a csapadékmintázatokra és a fontos áramlatok, például a jet stream viselkedésére.
Ezek az eredmények megkérdőjelezik a jelenlegi klímamodelleket, és rávilágítanak az óceán, a légkör és a regionális hőmérsékletek közötti kölcsönhatások összetettségére a felgyorsult klímaváltozás kontextusában, amelyben a lehűlési jelenségek is egyre hangsúlyosabbá válnak.
