Miután korábban láttam a cikkekben alfred wegener és A kontinentális sodródás elmélete, a tudomány addig haladt, amíg 1968-ban a jelenlegi nem volt lemezes tektonikai elmélet. Ez az elmélet azt állítja, hogy évmilliárdok óta a kontinentális kérget alkotó lemezek lassú, de folyamatos mozgást tapasztalnak. Ha többet szeretne megtudni a lemeztektonikáról, javaslom, hogy olvassa tovább ezt a bejegyzést
Háttér
Mielőtt a tektonikát a tudományos közösség elfogadta, Alfred Wegener tudós javasolta a kontinentális sodródás elméletét. A kontinensek sodródó mozgásán alapult. Nagyon sok olyan információt gyűjtött össze, amely megmagyarázta a kontinensek alakjával, valamint az állat- és növényfajok elterjedésével kapcsolatos kételyeket.
Paleoklimatikus bizonyítékokat gyűjtöttek, amelyek jelezték a Pangea néven ismert szuperkontinensen létező éghajlat típusát. Az egyik földrészen és a másikon is létező állatok kövületei szintén megtalálhatók, és azért, mert azelőtt ezek a földek egyetlen felületet képeztek.
A földi mágnesesség nagy jelentőséggel bír a kőzetek és ásványok tájékozódása szempontjából is. Ezt az elméletet évekkel később Wegener halála után elfogadták. Azonban, Nem magyarázták meg, miért mozogtak a kontinensek. Vagyis mi volt az oka annak, hogy a kontinensek a teljes kontinentális kéreg mentén mozoghattak. A választ a lemezes tektonika adja.
A mozgás annak köszönhető, hogy folyamatosan új anyag keletkezik a palástból. Ez az anyag az óceáni kéregben jön létre. Ily módon az új anyag erőt fejt ki a meglévőre, és a kontinenseket elmozdítja.
Lemezdinamika
Mint említettük, ez az elmélet kiegészíti és teljes mértékben megmagyarázza a kontinentális sodródást. És csak azt kellett tudni, hogy melyik motor mozgatta a kontinentális lemezeket.
A kontinensek össze vannak kapcsolva vagy széttöredezettek, az óceánok megnyílnak, hegyek emelkednek, az éghajlat megváltozik, mindezek befolyásolása, nagyon fontos módon az élőlények evolúciójában és fejlődésében. A tengerfenéken folyamatosan új kéreg keletkezik. Ennek a kéregnek nagyon lassú a növekedési üteme. Olyan lassan, hogy évente csak egy-két kilométert nő. Ez a folyamatos növekedés azonban megsemmisíti az óceáni árokterületek kérgét, és ütközések alakulnak ki a kontinensek között.
Mindezek a cselekvések módosítják a Föld domborművét. Ezeknek az ütközéseknek és a lemezek mozgásának köszönhetően sok tenger és óceán jött létre és hatalmas hegyláncok, mint a Himalája. Ezenkívül a lemeztektonika tanulmányozása lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a szeizmikus aktivitást és annak bolygónkra gyakorolt hatását.
Az elmélet alapja
A lemeztektonika elmélete szerint a földkéreg számos, folyamatosan mozgó lemezből áll. Ezeket a tömböket forró és rugalmas kőzetréteg támasztja alá. Emlékezés a földrétegek láthatjuk, hogy a felső palástban vannak konvekciós áramok az anyagok sűrűségének változása okozta.
Látva, hogy az anyagok sűrűsége eltér, a kőzetek a legsűrűbbtől a legkevésbé sűrűvé kezdenek mozogni. A légköri dinamikához hasonlóan, amikor a légtömeg sűrűbb, akkor arra a területre költözik, ahol kevésbé sűrű. A mozgás mindig ugyanaz.
Nos, a köpeny ezen konvekciós áramainak folyamatos mozgása olyan, amely mivel az anyagréteg, amelyre a lemezek támaszkodnak, rugalmas, ami folyamatos mozgásban van.
Geológusok még mindig nem határozták meg pontosan, hogy ez a két réteg hogyan hat egymással, de a legmodernebb elméletek azt állítják, hogy az asztenoszféra vastag, olvadt anyagának mozgása a felső lemezeket mozgásra kényszeríti, akár süllyedni, akár emelkedni. Ez a kölcsönhatás kulcsfontosságú az olyan jelenségek megértéséhez, mint a földrengések és a vulkánok keletkezése.
Ahhoz, hogy jobban megértsük, a hő általában növekszik. A bolygódinamikában a hő kevésbé sűrű, mint a hideg, ezért mindig növekszik és helyébe a sűrűbb anyag lép. Ezért a palást konvekciós áramainak összege és az új óceáni kéreg születése által kifejtett nyomás között a lemezek folyamatosan mozognak.
Ugyanez az elv vonatkozik a föld felszínén lévő forró kőzetekre is: megolvadt palást anyaga emelkedik felmíg a hideg és megkeményedett anyag tovább süllyed az aljára.
A tektonikus lemez mozgásának típusai
A tektonikus lemezek mozgása túl lassú, amint azt korábban említettük. Csak mozogni képes körülbelül 2,5 km / év sebességgel. Ez a sebesség némileg hasonlít a körmök növekedési sebességéhez.
Az összes lemez mozgása nem azonos irányú, ezért gyakran ütköznek egymással, ami földrengéseket eredményez a felszínen. Ha ezek az ütközések a tengeren történnek, cunamik keletkeznek. Ennek oka két óceáni lemez ütközése.
Mindezek a jelenségek nagyobb intenzitással fordulnak elő a lemezek szélein. Ez a mozgás sokszor kiszámíthatatlan, így a földrengések létezését nem lehet előre tudni. Ezért fontos ismerni a legnagyobb földrengésveszélyes helyeket, mind a megelőzés, mind pedig a természeti jelenségről szóló oktatás érdekében.
A létező mozgások típusai a következők:
- Divergens mozgás: Amikor két lemez elválik, és úgynevezett hibának (lyuk a földben) vagy egy víz alatti hegyláncot eredményez.
- Konvergens mozgalom: Amikor két lemez összeáll, a vékonyabb lemez a vastagabbra süllyed. Ez termeli a hegyláncokat.
- Csúszó mozgás vagy transzformátorok: A két lemez ellentétes irányban csúszik vagy csúszik. Kudarcokat is okoznak.
Miután mindez ismert, a tudósok felbecsülhetik egyes földrengések előfordulását, vagy előrejelezhetik a kontinensek mozgását ezer év után. És az, hogy a kontinensek jelenlegi mozgása az, hogy távolodjanak egymástól. A Gibraltári-szoros azonban teljesen meglesz 150 millió év alatt bezárt és a Földközi-tenger eltűnik. Valójában a különböző régiókban, például Nepálban zajló földrengések kutatása értékes információkkal szolgálhat ezekről a folyamatban lévő mozgásokról.
Remélem, tetszett a lemeztektonika elmélete, és megtudhatott még valamit bolygónkról.
