Erre a következtetésre jutott az akadémikus által vezetett csapat Satoshi Ide, a Tokiói Egyetemről (Japán). Mintha rossz álom lett volna, Úgy tűnik, hogy a Hold váltja ki a nagy földrengéseket, amelyek valószínűbbek dagály vagy tavaszi apály idején, vagyis amikor műholdunk a telihold vagy újhold fázisában van.
A Holdnak a Földre gyakorolt hatása már korábban is ismert volt, hiszen olyan gravitációs erőt fejt ki, amely aktiválja az árapályt és segít megőrizni bolygónk stabilitását. Még az a közhiedelem is létezik, hogy a Hold befolyásolja az emberi érzéseket és viselkedést. Mindeddig azonban nem készült olyan tanulmány, amely bebizonyította volna, hogy kulcsszerepet játszhat a nagyobb földrengések kiváltásában is.
A kutatócsoport aprólékos tanulmányt végzett, amely a folyóiratban jelent meg Nature Geoscience, amelyben újra létrehozták az árapály-hullám nagyságát és amplitúdóját, amely a gravitáció dagályokat okozó hatása az 5,5-ös vagy nagyobb erősségű földrengések előtti hetekben.
Így, összefüggést talált az árapályerők és a nagy földrengések között, míg kisebb erősségű földrengéseknél nem találtak ilyen összefüggést. Ez a felfedezés jelentős előrelépés, mivel megkönnyítheti a nagy földrengések előrejelzése a jövőben
Az olyan földrengések, mint a Maule földrengés Chilében 2010-ben és a Tohoku-oki földrengés Japánban 2011-ben, nagy árapály-amplitúdójú időkben történtek. Ez arra utal Összefüggés van a holdjelenség és a földrengések között, amely segíthet a kutatóknak jobban megérteni, hogyan kezdődnek a földrengések, és potenciálisan megakadályozhatja, hogy több ember veszítse életét e tragikus események során.
E következtetések levonásához a kutatók három földrengés-rekord adatait elemezték, amelyek Japánban, Kaliforniában és világszerte történtek. Kiértékelték a 15 nappal a földrengések előtt bekövetkezett árapályokat, és egy 1-től 15-ig terjedő számot rendeltek a relatív árapály-feszültség mérésére. Ez a megközelítés lehetővé tette számukra, hogy felfedezzék, hogy nagy földrengések, mint például Chilében és Japánban, a telihold és az újhold fázisában következtek be, amikor a Nap, a Hold és a Föld egy vonalba kerül.
Kutatásaik során azt is megállapították, hogy 10,000 5,5, 8-höz közeli erősségű földrengés közül azok, amelyek egy tavaszi dagály idején indultak, nagyobb valószínűséggel érik el a XNUMX-as vagy annál nagyobb magnitúdót. Ez egy nagy jelentőségű felfedezés, mivel azt bizonyítja, hogy az árapály-erők jelentős hatást gyakorolhatnak a szeizmikus aktivitásra, még nagy léptékben is.
Hogyan hatnak egymásra a Hold és a Föld?
A Hold és a Föld kapcsolata összetett. A Hold által kifejtett gravitációs erő nemcsak az óceánok vizére hat, hanem a földkéregre is. A Hold gravitációja hatására felemelkedik a víz, ami dagályokat idéz elő azokon a területeken, ahol a Hold a legközvetlenebbül van a bolygó felszíne felett. Ezen kívül bővebben is olvashat a Hold jellemzői hogy jobban megértsük hatását.
Bár a Nap gravitációs erőt is fejt ki a Földre, távolsága miatt az árapályra gyakorolt hatása kevésbé jelentős, mint a Holdé. A Föld, a Nap és a Hold együttes gravitációs ereje azonban olyan feszültségeket kelthet a geológiai hibákban, amelyek hozzájárulhatnak a szeizmikus aktivitáshoz.
A szeizmológusok régóta vizsgálják az árapály és a földrengések közötti kapcsolatot, és megjegyezték, hogy napi két dagály kis rengéseket okozhat bizonyos területeken, például a kaliforniai San Andreas-törésnél. A legújabb tanulmányok, mint például a fent említett, azt sugallják, hogy a legjelentősebb események a havi árapályokhoz kapcsolódnak, különösen az újhold és a telihold idején.
További vizsgálatok és következményeik
További kutatások azt találták, hogy a nagy földrengések száma növekszik ezekben a különleges holdi időszakokban. Ez a felfedezés új betekintést nyújt abba, hogy a Hold dinamikája hogyan befolyásolhatja a Föld szeizmikus aktivitását.
Fontos figyelembe venni, hogy bár kimutatták az árapály és a földrengések közötti összefüggést, ez nem feltétlenül jelent minden esetben közvetlen ok-okozati összefüggést. Számos tényező befolyásolja a földrengések előfordulását, és a Hold gravitációja bizonyos körülmények között kiváltó tényezőként működhet, de nem ez az egyetlen tényező. Ha többet szeretne megtudni a bolygó szerkezetéről, amely ezt befolyásolhatja, látogasson el a Föld szerkezete.
A kapcsolat további vizsgálatának szükségessége alapvető fontosságú. Annak megértése, hogy a Hold gravitációja hogyan befolyásolja a földrengéseket, kritikus lépés lehet a hatékonyabb előrejelzési módszerek kifejlesztése felé, ami életeket menthet meg a földrengésnek kitett területeken.
Mit gondolnak a szakértők?
Geológiai szakértők, mint például Honn Kao, hangsúlyozták, hogy az ilyen típusú kutatások új módot kínálnak a szeizmikus jelenségek összetettségének kezelésére. Egyes földrengések előrejelzésének lehetősége forradalmasíthatja a biztonsággal kapcsolatos megközelítésünket a szeizmikusan aktív területeken.
Azonban olyan kutatók, mint Susan Hough, az Egyesült Államok Geológiai Szolgálatának munkatársa megkérdőjelezték a holdfázisok és a földrengések közötti kapcsolatot. Hough azzal érvel, hogy bár vannak megfigyelhető minták, ezek gyakran véletlenszerű egybeesés eredménye, nem pedig közvetlen ok-okozati összefüggés. Azt állítja, hogy a szeizmikus aktivitást több tényező is befolyásolhatja, nem csak a hold befolyása.
Ezért, bár a jelenlegi kutatások azt sugallják, hogy jelentős kapcsolat lehet a Hold által kiváltott árapály és a nagy földrengések között, további vizsgálatok elengedhetetlenek e kapcsolat teljes körű validálásához és megértéséhez.
A Hold és szeizmikus tevékenysége
Amellett, hogy befolyásolja a Föld szeizmikus aktivitását, maga a Hold is tapasztal földrengéseket, amelyeket "holdrengéseknek" neveznek. Ezek a holdi szeizmikus események aktív kutatási területnek számítanak, mivel értékes információkkal szolgálhatnak természetes műholdunk összetételéről és belső szerkezetéről.
A kutatások kimutatták, hogy a Hold zsugorodik, és jelentős szeizmikus aktivitást tapasztal, különösen a sarkvidékén. Ezek a megfigyelések fontosak a jövőbeli Hold-kutatások tervezése szempontjából, mivel kihívásokat jelenthetnek a tervezett emberes küldetések során.
