A mezőgazdaság elengedhetetlen az emberiség fennmaradásához. Ez a tevékenység azonban az egyik fő oka annak környezetszennyezés. A kibocsátások csaknem egyharmada a üvegházhatású gázok mezőgazdaságból származnak, amely magában foglalja a talajművelés és a műtrágya használatából adódó CO2-termelést. Ezek a műtrágyák nemcsak növelik a dinitrogén-oxid jelenlétét, hanem hozzájárulnak a talaj termékenysége, az amúgy is korlátozott erőforrás.
Egy olyan világban, ahol a A növényfajok 20%-át a kihalás veszélye fenyegeti, a helyzet egyre kritikusabb, sok más faj közvetlen veszélyben van a növekedés miatt hőmérsékletek és a monokultúrák gyakorlása. Szerencsére vannak olyan szervezetek, amelyek elkötelezettek a vetőmagok gyűjtése és tartósítása mellett, valamint olyan új fajták létrehozása mellett, amelyek jobban tudnak alkalmazkodni a változó éghajlati viszonyokhoz.
Ezen szervezetek egyike a Nemzetközi Trópusi Mezőgazdasági Központ (IATTC), amely a vetőmagok genetikai örökségének megőrzésén és olyan fajok kifejlesztésén dolgozik, amelyek ellenállóbbak aszályok, betegségek és egyéb kedvezőtlen környezeti feltételek. A mai napig lenyűgöző tárházzal rendelkeznek 37,000 XNUMX fajta bab y 6,000 manióka minta.(További információ a hurrikánokról és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatásáról)
E központok jelentőségét nem lehet alábecsülni, mivel lehetővé teszik a gazdálkodók számára a hozzáférést robusztusabb magvak és ezért elengedhetetlen a jelentős gazdasági veszteségek megelőzéséhez. Egy friss tanulmány azonban azt jelzi, hogy össze kell gyűjteni a Az 30 vadon élő rokon 1,076%-a a 81 legfontosabb növény közül. Ezek a vadon élő rokonok kulcsfontosságúak, mivel értékes genetikai információval rendelkeznek, amely felhasználható a környezethez jobban alkalmazkodó növények javítására. éghajlatváltozás.
Colin Khoury, a CIAT tudósa és a tanulmány társszerzője azt mondta: „A világ élelmiszer-ellátása bizonytalan helyzetben van, és nagyon kevés növényfajra támaszkodunk. Minden vadon élő rokon számára, amelyet nem őriznek meg csíraplazmabankban, elvész a lehetőség növénynemesítők javítja az élelmiszernövények ellenálló képességét."(A biodiverzitás csökkenése kritikus probléma)
Érdekes tudni, hogy egy terményfajta konzerválása kevesebbért is megoldható 600 euró, és növekszik a kereslet ezekre a „szuper magvakra”. Ennek az az oka, hogy az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyokkal szembesülünk, létfontosságúvá válik olyan növények iránti igény, amelyek ellenállnak ezeknek a viszontagságoknak. Emellett egyre fontosabb kérdés a biodiverzitás csökkenésére való figyelem, amely hatással van a vetőmagokra és azok változékonyságára.
A szupermagok és fontosságuk
Mivel az éghajlatváltozás továbbra is hatással van a mezőgazdaságra, új fajták jönnek létre magok kulcsfontosságú megközelítéssé válik az élelmezésbiztonság biztosításában. Ezeket a magokat vadon élő rokonoktól vagy háziasított növények génjeinek felhasználásával alakították ki, hogy ellenálljanak aszályok, járványok és egyéb stresszorok. Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszik a biofortifikáció, a növények tápanyagtartalmának növelésére szolgáló módszer.(A genetikai sokféleség, mint a jövő kulcsa)
Például Kolumbiában egyes babfajtákat úgy fejlesztettek ki, hogy több mint 60% vas és még több 50% cink, így kezelve a régió vérszegénységének problémáját. Más fajták, mint például a SAB-618, lényegesen jobban ellenállnak a megnövekedett hőmérsékletnek, ami lehetővé teszi számukra, hogy olyan területeken fejlődjenek, ahol aszály állandó fenyegetést jelentenek. Az ezen a területen végzett kutatás létfontosságú a tápláló élelmiszerek állandó ellátásának biztosításához.
Növekvő aggodalom az éghajlat miatt Ez olyan növényfajták kifejlesztéséhez is vezetett, amelyek képesek alkalmazkodni ezekhez az új extrém körülményekhez.
E magvak előállítása nemcsak a mezőgazdasági termelés, hanem a veszélyeztetett populációk egészsége szempontjából is kulcsfontosságú. Ugandában például olyan mezoamerikai babfajtákat vezettek be, amelyek alkalmazkodtak a trópusi viszonyokhoz, és magas vastartalmúak, így segítve a mindennapi étrendben előforduló vashiány leküzdését. Ezenkívül Ruandában az 1994-es polgárháború után vassal dúsított vetőmagokat biztosítottak, ami a helyi lakosság egészségi állapotának jelentős javulását eredményezte.
Hasonlóképpen, a CIAT alternatív legelőmodelleket valósított meg a Cauca Egyetem Kolumbiában. Ez a program megmutatta, hogy az egy tehenre jutó tejtermelés megduplázódott, így az állatokat a hagyományos öt éves kor helyett két éves korban le lehet vágni. Ez a fejlesztés nemcsak a termelést segíti elő, hanem csökkenti a legeltetésre nehezedő nyomást is, és küzd a termelés ellen erdőirtás.
A rugalmas magvak kihívásai és lehetőségei
Annak ellenére, hogy az éghajlat-ellenálló vetőmagok fejlesztése terén előrelépés történt, végrehajtásuk számos kihívást jelent. Ő hozzáférés és megfizethetőség Ezek az innovációk továbbra is kritikus kérdések a gazdálkodók számára, különösen a fejlődő országokban, ahol a költségek túl magasak lehetnek. A képzés is elengedhetetlen, mivel sok gazdálkodónak jobban meg kell értenie, hogyan használhatja fel ezeket az új fajtákat annak érdekében, hogy maximalizálja előnyeiket.
Ezenkívül a géntechnológiával módosított szervezetekre vonatkozó szigorú előírások egyes régiókban korlátozhatják e nemesített magvak alkalmazását. A kutatásba és fejlesztésbe történő befektetés, valamint azon kezdeményezések támogatása, amelyek célja, hogy ezeket a magvakat hozzáférhetőbbé tegyék, elengedhetetlenek e kihívások kezeléséhez. Ebben az összefüggésben a technológia döntő szerepet játszhat a mezőgazdasági gyakorlatok javításában.
A lehetőségek hatalmasak, mivel az éghajlatváltozással szemben ellenálló vetőmagok létrehozása jelentős javulást eredményezhet a globális élelmezésbiztonságban. Ez viszont megerősítheti a gazdálkodó közösségek gazdaságát, és csökkentheti a költséges mezőgazdasági inputok, például növényvédő szerek és műtrágyák iránti igényt, amelyek károsak lehetnek a környezetre.
A mezőgazdasági vetőmagok jövője
A technológia fejlődésével az éghajlat-ellenálló magvak jövője várhatóan még fényesebb lesz. Az olyan kezdeményezések, mint a CGIAR Climate-Resilient Crops Program, az élen járnak ezekben a fejlesztésekben, szorosan együttműködve kutatókkal, kormányokkal és gazdálkodókkal.
Várható, hogy innovatív technológiák, beleértve az olyan génszerkesztési módszereket, mint a CRISPR, kulcsszerepet játszanak új terményfajták létrehozásában, amelyek még szélsőségesebb időjárási viszonyoknak is ellenállnak. Ez a multidiszciplináris megközelítés elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a mezőgazdaság alkalmazkodni tudjon a jövőbeni bizonytalanságokhoz és kihívásokhoz.
Az éghajlatváltozással szemben ellenálló vetőmagokba való befektetés elengedhetetlen a fenntartható mezőgazdasági jövő biztosításához. A jelenlegi fejleményekből és globálisan végrehajtott stratégiákból levont tanulságok kulcsfontosságúak lesznek annak biztosításában, hogy a folyamatosan változó klímában továbbra is el tudjuk látni a növekvő népességet.
A jövő magjainak nemcsak ki kell állniuk, hanem virágozniuk is kell egy olyan környezetben, ahol az éghajlatváltozás már nem lehetséges, hanem szomorú valóság, amely egyaránt érinti terményeinket és közösségeinket. A keresés innovatív megoldások és a fenntarthatóság sürgetőbb, mint valaha, és a szupermagok e megoldás alapvető részét képezik.
