Egy kutató tanulmánya a Egyetemi Vízkutató Intézet és az Ökológiai Tanszék a Granadai Egyetem Azt mutatja, hogy a Szahara-sivatagból származó por képes növelni a Földközi-tenger CO2-elnyelő szerepét.2.
Mi az a CO-elnyelő?2? Ez egy olyan terület képes elnyelni a CO-t2 a légkörből, és ne térjen vissza a körforgásba megint, de az a CO2 elhagyja a légköri keringést.
Ez a kutatás a projekt keretében készült CÉLOK, azt mutatja, hogy a Földközi-tenger CO-elnyelőként működik2 légköri nyílt tengeri területeken. Felelős a CO eltávolításáért2 ezeken a területeken, de CO-forrásként szolgál2 a partokon, ahol képes előállítani. Ez a kettősség kulcsfontosságú a megértéséhez a Földközi-tenger mint CO-elnyelő és -forrás jelentősége2.
E felfedezés alapján kísérleteket tettek annak bizonyítására, hogy ezek az ökoszisztémák, amelyek elnyelőként és CO-forrásként szolgálnak.2 válaszolna a Szaharából származó por behatolásának növekedéséhez és az ultraibolya sugárzáshoz. Ezen ökoszisztémák e változókra adott válaszának tesztelésének fontossága abban rejlik, hogy ezek a Földközi-tenger térségét érintő globális változások legfontosabb tényezői.
Az elvégzett kísérletek eredményei in situ Megmutatják az algák kapacitását képes felvenni a CO-t2 a légkörből, és ezért mosogatóként működnek. A jelentés szerzője, Marco Jabalera Cabrerizo a Granadai Egyetem Ökológiai Tanszékén dolgozik.
A kutató kiemelte, hogy az elmúlt évtizedekben a szaharai por behatolása és az ultraibolya sugárzásnak való kitettség növekedése felerősítheti A Földközi-tenger szerepe a CO2-szint szabályozójaként2 a közeljövőben. Éppen ezért ezeknek a tanulmányoknak az eredményei nagyon relevánsak, ha a jelenlegi klímaváltozás kontextusába helyezzük őket, mivel megmondhatják, hogy a tengeri ökoszisztémák CO2-elnyelőként fognak-e viselkedni.2 vagy forrásként a jövőben. Ezen kívül mérlegelni kell, hogyan a Globális felmelegedés befolyásolja ezeket a folyamatokat.
A szaharai por szerepe a szén körforgásában
A Szahara-sivatagból származó por, ha a szél a Földközi-tenger felé viszi, többféle hatással lehet a tengeri ökoszisztémára. Ez a por nemcsak olyan alapvető tápanyagokat biztosít, mint a foszfor és a vas, amelyek szükségesek a fotoszintézishez, hanem megváltoztathatja a víz kémiáját is, és ezáltal befolyásolhatja az óceán CO-elnyelő képességét.2. A folyamat működésének jobb megértéséhez fontos tudni, hogyan a mediterrán éghajlat kölcsönhatásba lép ezekkel a dinamikákkal.
Ez a jelenség, az úgynevezett óceán trágyázása, fokozhatja a fitoplankton növekedését, ami viszont döntő szerepet játszik a szén-dioxid-lekötésben. Így az algák CO-t használnak2 fotoszintéziséhez, csökkentve a vízben való koncentrációját és növelve a légkörből való gázfelvételét. Figyelemre méltó, hogy ezzel a folyamattal kapcsolatban a tanulmány a tengeri ökoszisztémák és szerepük az éghajlatváltozásban Fontos megérteni a funkcióját.
A fokozott por behatolása azonban negatív hatással is járhat. Például a víz savasságának változása hatással lehet a tengeri élőlények egészségére, amelyek az óceán kémiai egyensúlyától függenek, ezért kulcsfontosságú annak tanulmányozása, hogyan A Földközi-tenger érzékeny az éghajlatváltozásra..
A METAS kutatás eredményei
A METAS projekt kutatása feltárta, hogy a Földközi-tenger kettős módon hat, mivel a CO mosogató2 a nyílt tengeren és forrás a tengerparti területeken. Ez a felfedezés döntő fontosságú annak megértéséhez, hogy az ökoszisztémák hogyan viselkednek az éghajlatváltozással szemben.
Az ultraibolya (UV) sugárzásnak való kitettség és a por behatolása befolyásolja az algák CO-elnyelő képességét2. A kísérletek során megfigyelték, hogy a megnövekedett UV-sugárzás egyes algafajoknál csökkenti a fotoszintézis hatékonyságát, ami veszélyeztetheti szénelnyelő funkciójukat. Ez rávilágít annak fontosságára, hogy megvizsgáljuk, hogyan a Az éghajlatváltozás hatással van ezekre az ökoszisztémákra.
Az éghajlatváltozás hatása a Földközi-tengeren
Az éghajlatváltozás a Földközi-tenger vizeinek hőmérsékletének emelkedését okozza, ami viszont befolyásolja a csapadékmintázatot és a hőhullámok gyakoriságát. Ezek az átalakulások jelentős hatással lehetnek a tengerbiológiára és a vízkémiára. Továbbá, mivel a szénciklus döntő fontosságú, érdekes megfigyelni, hogyan a növények alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz.
Az emelkedő hőmérséklet szintén hozzájárulhat a szén-dioxid-kibocsátás növekedéséhez.2 az óceánból a légkörbe, ördögi kört hozva létre, amely súlyosbítja a globális felmelegedést. Ezért az ezen a területen végzett kutatás nemcsak a CO dinamikájának megértéséhez fontos2, hanem a jövőbeli éghajlati forgatókönyvek előrejelzésére is. Ezzel a témával kapcsolatban a tanulmány a a hősziget-effektus különösen fontos a jövőbeli előrejelzések szempontjából.
Kapcsolódó kutatási projektek
A projekt Carboocean Ez egy európai kezdeményezés, amelynek célja a CO viselkedésének számszerűsítése2 az óceánokban az elmúlt 200 évben. Ez a projekt a sótartalomra, a hőmérsékletre és a klorofillkoncentrációra vonatkozó adatok gyűjtésén alapul, különféle kutatási platformokon, köztük olyan kutatóhajókon, mint a Vell Marí.
A kapott adatok döntő fontosságúak annak megértéséhez, hogy a tengeri ökoszisztémák miként működhetnek CO-elnyelőként vagy -forrásként2. A szén-egyensúly megértése létfontosságú a környezeti politikákkal kapcsolatos tájékozott döntések meghozatalához és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló stratégiák kidolgozásához. Ebben az értelemben is folynak tanulmányok a klímaváltozás következményei a különböző országokban.
A projektekben részt vevő kutatók arra törekednek, hogy meghatározzák az ökoszisztémák szerepét a szénciklusban, és azt, hogy hogyan tudnak alkalmazkodni a változó környezeti feltételekhez. Kutatás a klímaváltozás és emlősök érdeklődési terület ebben az összefüggésben.
A Földközi-tengerrel kapcsolatos kutatások megállapították, hogy a Földközi-tenger kulcsfontosságú szerepet játszik a CO2-elnyelőben.2. Mivel az éghajlati viszonyok folyamatosan változnak, kritikus fontosságú az ökoszisztéma kutatásának és védelmének folytatása. CO abszorpció2 Létfontosságú az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése és a tengeri biológiai sokféleség védelme.
Ezenkívül kritikus fontosságú a megőrzési és helyreállítási erőfeszítések folytatása a part menti területeken, valamint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását csökkentő fenntartható gyakorlatok előmozdítása. A nemzetközi együttműködés kulcsfontosságú e kihívások kezelésében és a földközi-tengeri tengeri környezet védelmében, valamint azon képességében, hogy a jövőben szén-dioxid-elnyelőként működjön.
