Olyan bolygón élünk, ahol mindenből van egy kicsit: olyan régiókban, ahol annyi eső esik, hogy az árvíz komoly problémát jelent, máshol mérsékelten esik az eső, és olyanokon, ahol csak néhány centiméter esik... és nem minden évben. Ez a változatos helyek és éghajlat teszi a Földet hihetetlen otthonná.
Gondolkozott már azon, hogy hol esik a legkevesebb eső? Ha igen, ne hagyja ki ezt a cikket. Csatlakozzon hozzánk ezen az utazáson, hogy felfedezze a világ legszárazabb helyét.
A világ legszárazabb helye: María Elena Sur
Bolygónk legszárazabb helye Maria Elena Sur (HÓNAP). régióban található Yungay, a (Chilében) a HÓNAP a legszárazabb pont a Földön. A 17.3%-os átlagos légköri relatív páratartalom (RH) és az állandó, 14%-os talaj relatív páratartalom mellett egy méter mélységben azt gondolhatná, hogy itt nem maradhat életben az élet… de tévedne.
Ennek az enklávénak a jellemzői hasonlóak szomszédos bolygónk, a Mars jellemzőihez, de a tudósok megállapították baktériumok, amelyek ilyen szélsőséges körülmények között élnek. A magazinban megjelentek szerint Környezeti mikrobiológiai jelentésekEzek a mikroorganizmusok az élet alkalmazkodóképességét jelzik.
Mikroorganizmusok és meglepő ellenállásuk
Ezek a molekuláris biológiai technikákkal felfedezett mikroorganizmusok segíthetnek megérteni az élet és a víz kapcsolatát. Nemcsak a világ legszárazabb vidékén élnek túl, de az ultraibolya sugárzással szemben is jól tűrik.
Ha van élet a MES-ben, lehet ilyen a Marson? Nos, ez egy lehetőség. Armado Azúa-Bustos chilei tudós azt mondta, hogy "ha van egy analóg környezet a Földön, ahol életképes mikroorganizmusokat észleltünk, úgy tűnik, hogy a víz elérhetősége nem korlátozza az életet a Marson", ami elképesztő, nem gondolod?
A magas szárazságtűrés molekuláris alapjainak megértése segíthet a fejlődésben ellenállóbb növények, szóval ki tudja, talán olyan gyümölcsfákkal vagy zöldségnövényekkel végezhetnénk, amelyek nem igényelnek annyi vizet, ami döntő fontosságú lenne a száraz környezetben élő mezőgazdaság számára.
Az Atacama-sivatag: szélsőséges éghajlat
El Atacama sivatag Nemcsak arról híres, hogy a világ legszárazabbja, hanem lenyűgöző tájairól és extrém klímáiról is. Az Európai Űrügynökség szerint ez a hely a világon csak tud századonként két-négyszer esik a csapadék. A sivatag egyes részein azt mondják, hogy 500 éve nem esett. Más országokban soha nem regisztráltak csapadékot. Ha többet szeretne megtudni erről az alacsony csapadékról, látogasson el ide Amit mindenkinek tudnia kell a sivatagi klímáról.
Ez főleg azért van, mert az Atacama-sivatag Dél-Amerika száraz csendes-óceáni partvidékének része. Ezt a jelenséget ún eső árnyéka, ahol az Andok hegylánca elzárja az Amazonas felől érkező nedves levegőt, a perui (Humboldt) áramlat pedig az óceánból felfelé irányuló hideg víz mozgást generál, ami hőmérsékleti inverziót okoz. Ha további információra van szüksége a sivatagi viszonyokról, látogassa meg Milyen az időjárás a sivatagban?.
Bár az Atacama-sivatag nagyon kevés csapadékot kap, a régió lakói zseniális módon gyűjtik a vizet. A köd, helyi nevén "camanchaca", létfontosságú nedvességforrássá válik. Ezt a ködöt növények és állatok egyaránt összegyűjtik, beleértve a régióban élő embereket is, akik használnak "ködhálók" felfogni és ivóvízzé alakítani, ami figyelemre méltó alkalmazkodást jelent a környezetéhez.
A körülmények annyira szélsőségesek, hogy néha úgy hívják a Föld „Marsa”.. „Szó szerint eleshet, belevághat a karjába egy sziklába, és nem aggódhat a fertőzés miatt, mert nincsenek helyi kórokozók” – mondta Brian Glass, az Atacama Rover Astrobiology Drilling Studies (ARADS; 2016–2019) vezető kutatója.
Valójában a NASA Atacama több régióját használta mint rover tesztterület, a vörös bolygó tökéletes analógjának tekintve. Ez rávilágít a sivatag fontosságára az asztrobiológiában és az űrkutatásban. További információért más sivatagokról nézze meg a világ sivatagai.
Élet az Atacama-sivatagban
Míg a sivatagban kevés az élet, a régió (emberileg szólva) egyre élénkebb. Egészen a közelmúltig a terület ritkán lakott volt. In San Pedro de Atacama, a sivatag kapuja, nagyon kevesen mertek szembenézni az Atacama által kínált zord körülményekkel.
„Korábban szinte senki sem lakott itt. Kb. 200 fős falu voltunk villany és víz nélkül. Emlékszem az első emberre, aki kapott hűtőszekrényt. „Emlékszem az első televízióra” – magyarázta Mary helyi idegenvezető a National Geographicnak.
Most azonban a helyzet drasztikusan megváltozott. Egyedülálló és látványos tájai sokakat vonzottak Turisták. Ő is asztroturizmus emberek ezreit vonzotta, mivel ez a világ egyik legjobb helye a csillagok megtekintésére. Jelenleg Chile rendelkezik a A világ összes csillagászati megfigyelésének 40%-a. Ha érdekli a virágzó sivatag jelensége, többet megtudhat itt.
A régió gazdaságát a bányászati, amely több évtizede a fő bevételi forrás. A betétek nitrátok A 19. század közepétől kiaknázták őket, és Chile az első világháború előtt világmonopóliummal rendelkezett ezen anyag előállításában. Bár a régió fő bevételi forrása a bányászat, réz a Calama-medencében található Chuquicamatában, ahol a kitermelés a világ legszárazabb helyének tekinthető környezetben zajlik.
Az utóbbi években a lítium is jelentőségre tett szert. Az Atacama sós síkság a világ legnagyobb lítium sóoldat lelőhelye, és ez adja a Chile által termelt fém szinte teljes mennyiségét, amely kulcsfontosságú lesz a globális energiaátmenetben. Ez az erőforrás világszerte felkeltette a figyelmet, mivel a lítium elengedhetetlen összetevője elektromos járművek akkumulátorai és egyéb technológiai eszközök.
A virágzó sivatagi jelenség, amely gyakran előfordul szokatlan esőzések után, színfoltot kölcsönöz egy általában száraz tájnak. Ez nemcsak vizuálisan alakítja át a régiót, hanem hatással van a helyi ökoszisztémára is.
