Az árvizek olyan meteorológiai jelenségek, amelyeket meg kell szoknunk. A folyóiratban megjelent tanulmány szerint Science Advance, 25 éven belül pusztító lehet a globális felmelegedés következményeként. Ez a drasztikus változás közvetlenül összefügg a szükségességgel zöld infrastruktúrába való befektetés amelyek segítenek csökkenteni az árvízzel kapcsolatos kockázatokat.
Amint a hőmérséklet emelkedik, és ha valóban nem jön létre egy mini jégkorszak, az egész világon változnak az esőzések.
Az esőt általában szívesen látják, de ha szakadóan esik, akkor sok gondot okozhat, nem csak a kidőlt fák, földcsuszamlások, hanem sok ember halálát is okozhatja. Ezért, fontos tudni, hogy melyek a legsebezhetőbb régiók, vagyis azok, amelyekben védintézkedéseket kell tenni. Meghatározásukhoz a kutatók az éghajlati és hidrológiai modellek globális szintű változását szimulálták a hőmérséklet emelkedésével összefüggésben, figyelembe véve a populáció jelenlegi eloszlását.
Így tudhatták ezt az Egyesült Államok, Közép-Európa, Észak- és Nyugat-Afrika, valamint India és Indonézia nagy része a legsúlyosabban érintett területek közé tartozik az elkövetkező 25 év során bekövetkező áradások, a jelenség, amelyet az éghajlatváltozás súlyosbíthat.
Ha nem teszik meg a szükséges intézkedéseket, életek millióit fenyegeti komoly kockázat. Csak Kínában mintegy 55 millió ember lesz kitéve ezeknek a pusztító jelenségeknek; Észak-Amerikában pedig a jelenlegi 100.000 XNUMX-ről egymillióra emelkednek. Sajnálatos módon, ahogy az ilyen esetekben gyakran megtörténik, a fejlődő országoknak, valamint a nagy népsűrűségű városi központoknak lesz a legtöbb gondja lakosságuk védelmével. Ez riasztó szempont, amely tovább fokozza a más típusú természeti katasztrófák, például az aszályok hatásait. súlyosan érinti a veszélyeztetett lakosságot válsághelyzetekben.
Ehhez járul az is, hogy ha a globális felmelegedés egyik kiváltó okát jelentő szén-dioxid-kibocsátást csökkentenék is, ennek megakadályozása érdekében semmit sem lehetne tenni.
Árvizek és klímaváltozás: Végtelen ciklus
Az éghajlatváltozásnak olyan hatásai vannak, amelyek túlmutatnak a szélsőséges hőmérsékleteken. A globális felmelegedéssel a szélsőséges időjárási események, köztük az árvizek, aszályok és viharok intenzitásának és gyakoriságának jelentős növekedése várható. Ez nem csupán egy elszigetelt jelenség, hanem egy szélesebb minta része, amely hatással van a mezőgazdaságra, a biológiai sokféleségre és emberek millióinak mindennapi életére.
A globális felmelegedés okozta áradások válogatás nélküli események. A folyami áradások és a heves esőzések várhatóan drámai mértékben megnövekednek, és minden kontinensen érintik a közösségeket. Ennek a zavaró tendenciának a szemléltetésére a Readingi Egyetem és a CICERO Nemzetközi Klímakutató Központ tanulmánya feltárja, hogy ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, 20 éven belül a világ lakosságának 70%-a lesz kitéve szélsőséges időjárási eseményeknek, beleértve a megnövekedett áradásokat is. Ez egy tény, amely megerősíti a sürgősséget azonnal kezelni az éghajlatváltozást és megértse ezek hatását a különböző régiókra, különösen azokra, ahol a legvalószínűbb az áradás.
A legsebezhetőbb régiók
Egy tanulmány a folyóiratból Nature Geoscience azt javasolja, hogy az éghajlatváltozás pusztító hatásainak mérséklése érdekében döntő fontosságú a következő régiókra összpontosítani, amelyek nagy árvízveszélyt jelentenek a következő 25 évben:
- Egyesült Államok: A terület nagy része, különösen a part menti területek, amelyek ki vannak téve az árvíznek.
- Közép-Európa: Az árvízveszélyes területek, mint például Németország és Franciaország, ahol a klímaváltozás hatásai érezhetőek.
- Észak- és Nyugat-Afrika: Az olyan országokat, mint Marokkó és Nigéria súlyos áradások fenyegethetik.
- Asia del Sur: Beleértve India és Indonézia nagy területeit, amelyek árvízi készültséget igényelnek.
Például Banglades régiója különösen ki van téve az árvíznek, ahol a kombináció Monszun esők és olvadó gleccserek a Himalájában a közeljövőben a folyók túlcsordulását okozhatja. Ez rávilágít az örökbefogadás szükségességére intézkedések az éghajlati sebezhetőség kezelésére amelyeket ezeken a kritikus területeken végre kell hajtani, és hogyan kapcsolódnak ezek a növények éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásához, amely téma széles körben megvitatott.
Egy másik figyelemre méltó eset az egyesült államokbeli Miami, ahol az emelkedő tengerszint és a heves esőzések kombinációja várhatóan hatalmas áradásokat okoz. Egy részletes városjelentés kiemeli a vízzel kapcsolatos intézkedések végrehajtásának sürgősségét, mivel az előrejelzések szerint a gyakori áradások a lakosság tömeges elvándorlásához vezethetnek.
Az árvizek társadalmi-gazdasági hatásai
Az árvizek hatása túlmutat a fizikai pusztításon. Ez életek elvesztéséhez, közösségek kitelepítéséhez és a létfontosságú infrastruktúra, például iskolák és kórházak pusztulásához vezethet. Ezen túlmenően, az árvíz üzletbezárásokat okozhat, és hatással lehet a helyi gazdaság, növeli a szegénységet az amúgy is kiszolgáltatottak körében. Az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (UNDP) jelentése szerint az áradásoknak tulajdonítható gazdasági veszteségek elérhetik a 104.000 milliárd dollárt évente. Ez a helyzet rávilágít a vízgazdálkodás globális megközelítésének fontosságára, amint azt a erőfeszítéseket tesz e kockázatok tudatosítására valamint az éghajlatváltozás és a globális felmelegedés közötti különbségek kezelésének szükségessége, mivel ezek befolyásolják az árvízi készültséget.
Az árvizeknek nemcsak gazdasági következményei vannak, hanem a közegészségügyre is katasztrofálisak. A vízszennyezés és a víz által terjedő betegségek terjedése e jelenségek gyakori következménye. Hatékony korai figyelmeztető rendszer és megfelelő infrastruktúra nélkül a közösségek nincsenek felkészülve arra, hogy megbirkózzanak a felmerülő válságokkal, amelyek a szegénység és a kiszolgáltatottság köréhez vezethetnek.
Az éghajlatváltozás és az emberek kitelepítése
A klímaváltozás miatti kényszervándorlás, más néven klímavándorlás, egyre növekvő jelenséggé vált. Az árvizek, aszályok vagy más szélsőséges események miatt otthonukat elhagyni kényszerülő emberek gyakran a leghátrányosabb helyzetűek gazdaságilag és társadalmilag.
Az Internal Displacement Monitoring Center jelentése szerint az éghajlattal kapcsolatos események az elmúlt évtizedben évente átlagosan 23,1 millió ember elköltözését idézték elő. Ez riasztó szám, amely növekedni fog, ha az éghajlati előrejelzések valóra válnak. Ezek a kitelepítések nemcsak a migránsokat befogadó országok számára jelentenek kihívást, hanem súlyosbítják a befogadó közösségekben a társadalmi és gazdasági feszültségeket is, amely a migránsok keretein belüli megoldások keresésével kapcsolatos probléma. a klímaváltozás hatásai és következményei a társadalmi kontextusban.
Alkalmazkodási és rugalmassági intézkedések
Alapvető fontosságú proaktív intézkedéseket hozni az éghajlatváltozás és annak formájában jelentkező hatások kezelésére árvizek. A javasolt stratégiák némelyike magában foglalja a rugalmas infrastruktúra kiépítését, a korai figyelmeztető rendszerek bevezetését és a fenntartható vízgazdálkodást elősegítő politikák kidolgozását.
A városoknak és a kormányoknak be kell fektetniük kutatás és technológia hogy stratégiáikat a helyi kontextushoz igazítsák, amint az a a növények alkalmazkodása az éghajlatváltozáshoz, ami létfontosságú lehet a túlélésünk szempontjából. Az olyan esetekben, mint az indonéziai Jakarta, több millió dolláros projekteket javasoltak gátak és vízelvezető rendszerek építésére, hogy csökkentsék az árvízveszélyt. Az ilyen típusú projektek elengedhetetlenek egy olyan világban, ahol Az éghajlatváltozás elleni intézkedések még mindig nem elegendőek és az árvízveszély egyre valósabb.
Más városok, mint például a hollandiai Rotterdam, innovatív megközelítést alkalmaztak a vízvisszatartó medencékként szolgáló közterek építésével. Ezek a beruházások nemcsak a közösségeket védik, hanem az életminőséget javító zöldfelületeket is létrehoznak.
A tudományos bizonyítékok egyértelműek: az éghajlatváltozás és annak árvizek formájában jelentkező hatásai itt maradnak. Az előrejelzések riasztóak, és elengedhetetlen, hogy mind a kormányok, mind a polgárok határozott lépéseket tegyenek hatásuk enyhítésére.
A nemzetközi együttműködés elengedhetetlen. Az olyan kezdeményezések, mint a Párizsi Megállapodás, hangsúlyozzák a globális megközelítés fontosságát a válság kezelésében. Alapvető fontosságú, hogy a fejlett országok segítsék a fejlődő országokat az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban, nemcsak a társadalmi igazságosság érdekében, hanem azért, mert ezek az erőfeszítések az emberiség egészének hasznára válnak.
Az árvizek és az éghajlatváltozás elleni küzdelem mindenki felelőssége. Fel kell építeni egy olyan kollektív tudatot, amely cselekvésre ösztönzi a közösségeket. Minden apróság segít, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésétől a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok népszerűsítéséig. Együtt tudunk szembenézni az előttünk álló kihívásokkal.
