Az éghajlatváltozás pusztító hatással van a biológiai sokféleségre, az erdőkre, az emberekre és általában a természeti erőforrásokra. Közvetlenül befolyásolhatja az erőforrások kimerülését vagy romlását, vagy közvetett módon az élelmiszerláncon keresztül.
Ebben az esetben beszélni fogunk róla a klímaváltozás hatása az élelmiszerláncra. Hogyan befolyásolja az éghajlatváltozás az élelmiszerláncot és minket?
Tanulmány az élelmiszerláncról
Az Adelaide-i Egyetemen kutatást végeztek, amely megállapította, hogy az éghajlatváltozás csökkenti az élelmiszerlánc hatékonyságát mert az állatok csökkentik az erőforrások kihasználásának képességét. A kutatások hangsúlyozták, hogy a szén-dioxid-kibocsátás növekedése felelős a savasodásért, és ez a növekedés az, ami növeli a termelést a lánc különböző részein, ami szintén összefügg a az óceánok elsavasodása más régiókban.
Ezen a felfedezésen kívül azt is meghatározta, hogy a víz hőmérsékletének emelkedése megszakítja a termelést az élelmiszerlánc más részein. Ennek oka a tengeri fauna által elszenvedett stressz. Ezért jelentkeznek apránként problémák az élelmiszerláncban ami a pusztulását okozza. Ebben az értelemben elengedhetetlen figyelembe venni a az éghajlatváltozás élelmiszerláncra gyakorolt hatásai globálisan.
Az élelmiszerláncnak ez a megszakadása súlyos következményekkel járhat a tengeri ökoszisztémákra nézve, mivel a tenger a jövőben kevesebb halat fog biztosítani mind emberi fogyasztásra, mind a tápláléklánc csúcsán lévő tengeri állatok számára. Ha mélyebben szeretne belemenni a témába, áttekintheti a hatását klímaváltozás és múltbeli kihalások amelyek hatással voltak a biológiai sokféleségre.
Akiket leginkább érint a klímaváltozás
A klímaváltozás táplálékláncra gyakorolt hatásának megismerése érdekében a kutatás ideális táplálékláncokat hozott létre, kezdve a növényektől, amelyek növekedéséhez fényre és tápanyagra van szükség, kis gerinctelenekből és néhány ragadozó halból. A szimuláció során ezt az élelmiszerláncot savasodási és felmelegedési szintnek tették ki, hasonlóan a század végén várható értékekhez. Az eredmények szerint a magas szén-dioxid-koncentráció elősegítette a növények növekedését. Minél több növény, annál több gerinctelen és annál gerinctelenebb, a halak gyorsabban növekedhetnek.
A víz állandó hőmérséklet-emelkedése azonban okozza a halak kevésbé hatékonyak így nem tudják kihasználni a növények által termelt többletenergiát. Ezért a halak éhesebbek, és ahogy a hőmérséklet emelkedik, elkezdik megtizedelni zsákmányukat. Ezzel a témával kapcsolatban fontos felmérni, hogy a szélsőséges környezeti feltételek milyen összefüggésben állnak a Jégkorszak és ez hogyan befolyásolhatja a tengeri ökoszisztémákat.
