Minden ember hozzá akar férni mindenhez, amire szüksége van a kényelmes élethez, most és a jövőben egyaránt. Azonban mi, akik az úgynevezett "első világ országaiban" élünk, gyakran jelentős mennyiségben termelnek szennyeződés. Ez a mindennapi tevékenységeinknek köszönhető, mint például a használat fosszilis tüzelőanyaggal működő járművek (benzin vagy dízel), valamint a helytelen hulladékkezelés, amely újrahasznosítás helyett az óceánjainkban végzi. Ezzel a valósággal szembesülve kulcsfontosságúvá válik a keresés hatékony stratégiák a globális felmelegedés mérséklésére, vagy legalábbis lassítására.
Az egyik legújabb innováció a svájci cégtől származik Climeworks. Val vel Reykjavik energia, elindítottak egy projektet Izlandon, amely arra törekszik szén-dioxidot vonnak ki a levegőből, és kőzetekké mineralizálják, kulcsfontosságú folyamat a a CO2 kővé alakítása Izlandon. Ez a megközelítés nemcsak a CO2-kibocsátásra kínál megoldást, hanem környezetbarát módszert is jelent ezen üvegházhatású gáz tárolására.
Az Európai Unió által támogatott projekt célul tűzi ki évente 50 tonna CO2-t temet a légkörbe, ventilátorok és vegyi oldatok felhasználásával gondosan megtervezett folyamatban. Hogy ezt perspektivikusan szemléljük, 50 tonna CO2 megközelítőleg annyi, amennyit egy átlagos amerikai család egy év alatt. Tekintettel arra, hogy a világ népessége megközelíti a tízmilliárd főt, ez a kísérlet életképes lehetőségnek tűnik a globális felmelegedés hatásainak ellensúlyozására. Ezen kívül a használata üvegházhatású gázok alternatívaként is vizsgálják.
A folyamatot a hígítsa fel a gázt vízben, majd fecskendezze be körülbelül 1000 méterrel a föld alá. Ott a társaság Reykjavik energia Azt állítja, hogy a szén reakcióba lép a bazaltkővel, körülbelül két év alatt kővé alakul. Az egyik fő akadály azonban az költségJelenleg egy tonna gáz kitermelése több száz dollárba kerülhet. A rendező és alapító azonban Climeworks Hangsúlyozza, hogy bár a projektet kis léptékben hajtják végre, a cél a bővítés, amivel potenciálisan csökkenthetők a költségek.
A CO2 kővé alakításának ötlete furcsán hangzik, de jelentős előrelépést jelent az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Kutatók egy csoportja a projekten keresztül CarbFix, bebizonyította, hogy ez a technika nemcsak lehetséges, de hatékony is. A szén-dioxid bazaltos kőzetképződményekbe való befecskendezésével a gáz reakcióba lép és mineralizálódik, karbonátot képezve, amely egy olyan stabil anyag, mint a mészkő. Ez a folyamat feltűnően gyors, a A beinjektált CO95 98-2%-a kevesebb mint két év alatt mineralizálódik. Ez az eredmény különösen biztató, hiszen a Az eredeti becslések szerint a folyamat akár 12 évig is eltarthat.
A folyamat technikai részletei
Ahhoz, hogy jobban megértsük, hogyan zajlik ez a folyamat, elengedhetetlen a folyamat lépéseinek lebontása CO2 megkötése és mineralizációja:
- CO2 befogás: Ez a folyamat magában foglalja a CO2 ipari forrásokból vagy közvetlenül a légkörből történő összegyűjtését fejlett technológiák segítségével.
- Vízben való oldódás: Az összegyűjtés után a CO2-t nagy mennyiségű vízben feloldják, hogy megkönnyítsék a későbbi befecskendezését a kőzetképződményekbe.
- Injektálás bazaltképződményekbe: A CO2-tartalmú vizet ideális mélységben fecskendezik be a bazaltkőzet rétegeibe, ahol a kémiai körülmények lehetővé teszik a gáz ásványi anyagokká történő átalakulását.
- Mineralizáció: A kémiai reakciók során a befecskendezett CO2 karbonáttá mineralizálódik, és véglegesen csapdába esik, és nincs lehetősége visszatérni a légkörbe.
Hatás és gazdasági életképesség
Ennek a technológiának a hatása jelentős lehet. Jelenleg több mint 40 milliárd tonna CO2 évente, és ennek a mennyiségnek a csökkentésére szolgáló módszerek létfontosságúak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Tárolási lehetőség milliárd tonna CO₂ kő formájában egy ambiciózus cél, amely 2030-ig elérhető, és megmutatja a mineralizációban rejlő hatalmas lehetőségeket.
Azonban van költségek és a kapcsolódó kihívások. Jelenleg a közvetlen légbefogási eljárás költsége magas, eléri akár 1.000 euró tonnánként. Ez különböző cégekhez vezetett, többek között olyan befektetők, mint Bill Gates és Elon Musk, a szén-dioxid-leválasztással és -eltávolítással kapcsolatos projektek finanszírozására, kiemelve ezen erőfeszítések fontosságát a gazdasági és környezetvédelmi menetrendben. A szén-dioxid leválasztás és tárolás ennek a napirendnek elengedhetetlen részeivé váltak.
La szén-dioxid-leválasztás döntő fontosságúvá válik ezekkel a kihívásokkal szemben, és rávilágít CO2-kibocsátásunk csökkentésének fontosságára.
Kapcsolódó szempontok és jövőbeli fejlesztések
Egyes kutatások azt sugallják, hogy a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás nemcsak életképes alternatíva, hanem elengedhetetlen kiegészítője a kibocsátás csökkentésére irányuló globális erőfeszítéseknek. A geotermikus erőmű Hellisheidi Izlandon mintaként szolgál arra, hogyan a megújuló energia a szén-dioxid-leválasztási gyakorlatokhoz igazítható. Ez a létesítmény már aktívan rögzíti a kibocsátásokat, és együttműködik olyan vállalatokkal, mint a Climeworks annak érdekében, hogy a CO2 ásványi anyagokká alakuljon át, és ne járuljon hozzá a globális felmelegedéshez. Ezenkívül az éghajlatváltozás aszályokra gyakorolt hatása az egyik olyan szempont, amelyet széles körben vitattak meg.
Más európai szintű projektek, mint pl CarbFix2, kiterjesztik a szén-dioxid-leválasztásra és -tárolásra irányuló kutatást, új technológiákat építve be a CO2-befecskendezés és -tárolás optimalizálása érdekében, biztosítva a szén-dioxid hosszú távú biztonságát, és hozzájárulva Európa klímasemlegességének 2050-ig történő eléréséhez.
A CO2-to-rock technológia fejlődése reménysugár az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Miközben továbbra is jelentős kihívásokkal kell szembenéznünk, az olyan kezdeményezések, mint a Climeworks és a CarbFix, azt mutatják, hogy járható út vezet a kibocsátás csökkentése és az üvegházhatású gázok biztonságos tárolása felé.
