El éghajlatváltozás Különféle elváltozásokat generál az ökoszisztémákban, és az állatok kénytelenek alkalmazkodni az új körülményekhez. A folyóiratban megjelent tanulmány Természetökológia felfedi ezt Az emlősök és a madarak nagyobb képességgel rendelkeznek az evolúcióra és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra. állatcsoportokhoz, például kétéltűekhez és hüllőkhöz képest. Ezen következmények jobb megértéséhez lásd még a klímaváltozás és a globális felmelegedés közötti különbségek.
Szeretne többet megtudni erről a tanulmányról és az éghajlatváltozásnak a fajok alkalmazkodására gyakorolt hatásairól?
"Azt látjuk, hogy az emlősök és a madarak jobban képesek kiterjeszteni élőhelyeiket, ami azt jelenti, hogy könnyebben alkalmazkodnak és változnak. "Ez komoly hatással lenne a kihalási arányra és arra, hogy világunk hogyan fog kinézni a jövőben" - magyarázta Jonathan Rolland, a kanadai British Columbia Egyetem kutatója és a tanulmány szerzője.
A kutatás elvégzéséhez a különböző állatfajok jelenlegi földrajzi elterjedésére vonatkozó adatokat, őskövületi leleteiket és az evolúciójukkal kapcsolatos információkat elemezték. Összességében megvizsgálták őket 11.465 faj, amely lehetővé teszi a tudósok számára, hogy megfigyeljék, hol éltek az elmúlt néhány évben 270 millió év alatt és a túlélésükhöz szükséges környezeti feltételeket. Ez a fajta kutatás létfontosságú ahhoz, hogy jobban megértsük a .
Az éghajlatváltozás hatása az egyes fajokra jellemzőitől és életmódjától függően változik. Egyes állatok jobban tudnak alkalmazkodni a kedvezőtlen körülményekhez, míg mások a túlélésért küzdenek e drasztikus változások mellett. Emiatt fontos figyelembe venni, hogy egyes helyeken, mint pl a Földközi-tenger, a helyzet különösen kritikus. Emellett néhányban városok eltűnhetnek a globális felmelegedés és ökoszisztémáik alkalmazkodási képtelensége miatt.
A történelem során más éghajlati változások is befolyásolták az állatok elterjedését. Rolland szerint a bolygó 40 millió évvel ezelőttig meleg és trópusi volt, így számos faj számára kedvező hely volt. A lehűlés során azonban az emlősök és a madarak alkalmazkodtak a hidegebb hőmérsékletekhez, és új élőhelyekre vándoroltak. Ha többet szeretne megtudni arról, hogyan alkalmazkodtak a különböző ökoszisztémák, lásd: a növények alkalmazkodása az éghajlatváltozáshoz.
Ez megmagyarázhatja a kétéltűek és hüllők hiánya az olyan régiókban, mint az Északi-sarkvidék. A kedvezőbb éghajlatra való vándorlás olyan stratégia, amelyet sok fajnak el kell fogadnia a túléléshez. Ha többet szeretne megtudni arról, hogy az éghajlatváltozás hogyan hat más csoportokra, lásd: a kényszerű emigráció következményei.
Azok az állatok, amelyek képesek arra téli álmot alszik, szabályozzák belső hőmérsékletüket és gondoskodnak fiókáikról, nagyobb valószínűséggel alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz. Úgy találták, hogy ezek a készségek kulcsfontosságúak az egyre zordabb környezetben való túléléshez. Például a a veszélyeztetett fajok alkalmazkodása nagyban függhet ezektől a tulajdonságoktól.
Emlősök és madarak alkalmazkodása a klímaváltozáshoz
Az emlősök és a madarak többféle alkalmazkodással rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy reagáljanak az új éghajlati viszonyokra. Ezek fiziológiájukban, viselkedésükben és morfológiájukban nyilvánulnak meg, lehetővé téve számukra, hogy jobban megbirkózzanak a környezeti stresszel. A hasznosnak bizonyult funkciók közül néhány:
- Endotermia: A belső hőtermelés képessége segít az emlősöknek és a madaraknak túlélni a hideg környezetben.
- Hibernálás: A hibernált állapotba kerülés lehetővé teszi az állatok számára, hogy energiát takarítsanak meg a szűkös időszakokban.
- Szülői gondoskodás: A szülői és utódgondozási stratégiák növelik a túlélés esélyeit.
- Mobilitás: Az alkalmazkodáshoz elengedhetetlen az új, kedvezőbb éghajlatú területekre való költözés lehetősége. Ha többet szeretne megtudni ezekről a mozgásokról, látogasson el ide természetes laboratóriumok Spanyolországban.
A madár- és emlőspopulációk előnye, hogy könnyebben bővíthetik élőhelyeiket. Ez a megállapítás jelentős hatással van a bolygó biológiai sokféleségére, és potenciálisan befolyásolja a kihalás mértékét. Azok a fajok, amelyek nem alkalmazkodnak vagy vándorolnak új környezetbe, nagy a kihalás veszélyének kitéve. Ez vonatkozhat a közepes méretű húsevők amelyek nem alkalmazkodva súlyosbíthatják helyzetüket a klímaváltozással szemben.
A klímaváltozás hatása a növényzetre
Az éghajlatváltozás az állatokon kívül a növényvilágot is érinti. Egy nemrégiben készült tanulmány azt mutatja, hogy az állatok biológiai sokféleségének csökkenése hatással van a növények alkalmazkodóképességére. Az összes növényfaj körülbelül fele függ az állatoktól, például a madaraktól és az emlősöktől a magvak elterjedésében. Ez a kapcsolat, az úgynevezett zoochory, döntő fontosságú a növénypopulációk regenerációja és földrajzi terjeszkedése szempontjából.
A madarak és emlősök elvesztése globális szinten jelentős visszaesést okoz a magvak terjedésében, ami az ökoszisztéma egészségének alapvető szempontja, ahogy Evan C. Fricke, az amerikai Rice Egyetem kutatója kifejti:
„Amikor elveszítjük az emlősöket és a madarakat az ökoszisztémákból, nemcsak fajokat veszítünk el, hanem összetett ökológiai hálókat is károsítunk. Ez veszélyeztetheti egész ökoszisztémák éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét, amelyektől mindannyian függünk.
Ha a növényfajok nem tudnak új, megfelelő területekre terjedni, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási képességük veszélybe kerül. Ez a biológiai sokféleség további csökkenéséhez és a kritikus ökoszisztéma-szolgáltatások elvesztéséhez vezethet. Ebben az összefüggésben létfontosságú a problémák kezelése annak biztosítása érdekében, hogy az ökoszisztémák egészségesek maradjanak.
A biológiai sokféleség és az éghajlatváltozás közötti összefüggés
A biológiai sokféleség válsága és az éghajlatváltozás közötti összefüggés nyilvánvaló. Mivel a globális éghajlat gyorsan változik, sok faj nem alkalmazkodik elég gyorsan. A tudósok az élőhelyek összekapcsolhatóságának javítását javasolják annak érdekében, hogy a magvakat még szabadon szórni tudó fajok ezt szabadon tegyék, ami segíthet a globális felmelegedés kihívásának kezelésében. Ha többet szeretne megtudni arról, hogy az éghajlatváltozás hogyan befolyásolja az egyes régiókat, lásd: Észak-Afrika megtérése.
Szintén elengedhetetlen a vetőmagszóró populációk történelmi elterjedési területükre való visszaállítása. Ez magában foglalja a nagy fajokra való összpontosítást, mint pl nagy emlősök és madarak, amelyek kulcsfontosságúak a magvak nagy távolságú elterjedésében, és ezáltal a növénytársulások ellenálló képességében. Proaktív intézkedésekre van szükség, amint az a változások a ritka madarak érkezésében különböző régiókra.
A morfológiai és fiziológiai alkalmazkodáson kívül számos állatnál azt is megfigyelték, hogy az éghajlatváltozás hatására megváltoztatja morfológiáját. A Deakin Egyetem tanulmánya azt jelzi, hogy egyes madárfajok csőrük méretét megváltoztatták, és az évek során 4-10%-kal nőtt, amit az olyan fajok is megerősítenek, mint az ausztrál papagájok.
Hasonlóképpen, a változó környezeti feltételekről dokumentálták, hogy más fajok, például erdei egerek is meghosszabbították a farkukat. Ezek az alkalmazkodások nemcsak evolúciós szempontból lenyűgözőek, hanem rámutatnak arra is, hogy sürgősen szükség van proaktív megközelítésre az éghajlatváltozás mérséklésére és az alkalmazkodással küszködő fajok védelmére. Amint arra a legújabb tanulmányok rámutattak, A szélsőséges időjárási viszonyok súlyosbíthatják ezt a helyzetet.
Az éghajlatváltozás jelentette kihívások jelentősek, és nem minden állat lesz képes alkalmazkodni az új éghajlati forgatókönyvekhez. Az emelkedő hőmérséklet és a szélsőséges időjárási események gyakorisága súlyosbítja a fajok nehézségeit. Egyes tudósok arra figyelmeztetnek, hogy sokan nem lesznek képesek időben fejlődni a túléléshez.
E tekintetben kulcsfontosságú, hogy gyorsan és hatékonyan cselekedjünk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és ökoszisztémáink védelme érdekében. A védelmi intézkedéseknek a veszélyeztetett fajok védelmére és élőhelyeik helyreállítására kell összpontosítaniuk. Például abban az esetben bambuszmaki, lépéseket tesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák ezeknek a fenyegetéseknek a kihalását.
A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák egészségének jövője a mi kezünkben van. Minden intézkedés számít, amikor bolygónk védelméről van szó, és arról, hogy a jövő nemzedékei élettel teli világot élvezhessenek.
