Vihar. Csodálatos szó, amelyet minden nyár végén hallani szeretnénk, különösen, ha kevés csapadék esett. A viharok régóta várt esőt hoznak, de felhős égboltot hozva órákig napfényt is elvihetnek. Ha azonban a megfelelő feltételeket, potenciálisan pusztító meteorológiai jelenségekké fejlődhetnek, például extratrópusi ciklonokká, amelyek szelei 119 km/h-nál is nagyobb sebességgel fújhatnak. A következőkben felfedezzük hogyan alakulnak ki a viharok és néhány velük kapcsolatos fontos szempont.
Hogyan alakulnak ki a viharok?
Alacsony nyomású zónák, más néven ciklonok elsősorban az intertrópusi konvergencia zónában (ITCZ) alakulnak ki, ahol a hidegfront találkozik a melegfronttal. Amikor ez megtörténik, A légtömeg felmelegszik, forogni kezd, és végül csapdába esik benne. Ezt a beszorult meleg levegőt mélyedésnek nevezik, amely az északi féltekén az óramutató járásával megegyező irányba, a déli féltekén pedig az óramutató járásával ellentétes irányban forog.
Ezekhez kapcsolódnak erős szelek y légköri magasság, ami felhőképződést okoz. A vihar kialakulásának folyamata több szakaszban írható le:
- Légtömegek közötti súrlódási zóna: A mélyedés általában azokon a területeken keletkezik, ahol eltérő termikus jellemzőkkel rendelkező légtömegek kölcsönhatásba lépnek. A meleg levegő kevésbé sűrű, és hajlamos a hideg levegő fölé emelkedni.
- Kondenzáció és felhőképződés: A meleg levegő felemelkedésével lehűl, a benne lévő vízgőz pedig lecsapódik, felhőket képezve. Ez a folyamat felszabadítja látens hő, ami fokozza a több levegő felemelkedését, felgyorsítva a vihar dinamikáját.
- Szél- és ciklonspirál: Ahogy a vihar közepén a nyomás csökken, a környező levegő beszívódik abba az alacsony nyomású területbe. Mivel a Coriolis hatás, a levegő nem közvetlenül a közepe felé áramlik, hanem spirálisan forogni kezd.
- Teljes kifejlődés: Kedvező körülmények esetén a vihar felerősödik, generál erős szelek, heves esőzések és egyes esetekben zivatarok.
A viharok típusai
Kialakulásuktól és jellemzőiktől függően többféle vihar létezik:
- Trópusi ciklonA trópusi viharok, hurrikánok és tájfunok néven ismert ciklonok a trópusi óceánokban képződnek. Általában erős, alacsony nyomású területük van a felszínen, és magas nyomású a légkör felső szintjein, ami szeleket kelt. 120 km / h vagy több.
- Extratropikus ciklon: 30°-nál nagyobb szélességi fokon alakul ki, és két vagy több légtömegből áll. Ez a fajta vihar általában olyan frontális rendszerekhez kapcsolódik, amelyek befolyásolják az olyan régiók éghajlatát, mint például Európa. További információkért tekintse meg a következőt: a Barra vihar, ami egy friss példa.
- Szubtrópusi ciklon: Az egyenlítőhöz közeli szélességi körökben alakulnak ki, és kevésbé intenzívek, mint a trópusi ciklonok, bár képesek generálni súlyos időjárás.
- Poláris ciklon: Ez a ciklon körülbelül 24 óra alatt gyorsan fejlődik. Átmérőjük akár több száz kilométert is elérhet, és bár szelük kevésbé erős, mint a hurrikánoké, nagyon pusztítóak lehetnek.
- Mezociklon: Ez egy körülbelül 2-10 km átmérőjű légörvény, amely szupercellákként ismert zivatarokban képződik. Amikor a felhő kicsapódik, a forgási sebesség az alsóbb rétegekben megnő, és tölcsérfelhő alakul ki, amely tornádót okozhat. Ezekre a spanyolországi jelenségekre példát ismerhetünk meg a tornádók Spanyolországban.
A viharok jellemzői
A depressziónak számos jellegzetes tulajdonsága van, amelyek megkülönböztetik őket más meteorológiai jelenségektől:
- Légköri nyomás: A depressziók alacsony légköri nyomással járnak, általában alacsonyabb, mint 1013 hPa.
- Instabil körülményekA viharokhoz kapcsolódó időjárás általában instabil, felhők, eső, vihar és néha hó is előfordul.
- Ciklonális keringésAz északi féltekén a szél az óramutató járásával ellentétes irányban forog a vihar középpontja körül, míg a déli féltekén az óramutató járásával megegyező irányba.
- elmozdulás: A viharok általában nyugatról keletre mozognak, és nagy földrajzi területeket érinthetnek, hirtelen időjárási változásokat okozva.
A viharok tanulmányozásának fontossága
A viharok tanulmányozása döntő fontosságú az időjárás előrejelzésében és a szélsőséges időjárási eseményekre való felkészülésben. Annak ismerete, hogyan alakulnak és fejlődnek, lehetővé teszi számunkra, hogy:
- Előző meteorológiaA meteorológusok előrejelzési modelleket használnak a viharok kialakulásának és hatásainak előrejelzésére, segítve a közösségeket a lehetséges katasztrófákra való felkészülésben.
- Vészhelyzet kezeléseA viharinformációk lehetővé teszik a segélyszolgálatok számára, hogy jobban összehangolják erőfeszítéseiket, és gyorsan reagáljanak a lakosság szükségleteire. Néhány példa az ilyen helyzetek kezelésére, tekintse át a következő cikket esőzések és árvizek Görögországban.
- KlímakutatásA viharok megértése hozzájárul az éghajlatváltozás és annak az időjárási rendszerek viselkedésére gyakorolt hatásának vizsgálatához is. Például tájékozódhat arról, hogy hogyan választják ki a viharneveket.
Az olyan meteorológiai jelenségek, mint a viharok, befolyásolják mindennapi életünket, ezért elengedhetetlen, hogy tájékozódjunk róluk. Kialakulásuk, típusuk és jellemzőik ismerete lehetővé teszi számunkra, hogy előre jelezzük hatásukat, és felkészüljünk az idő múlásával bekövetkező hirtelen változásokra.
A vihar viselkedésének megértése lehetővé teszi számunkra, hogy megalapozottabb döntéseket hozzunk, legyen szó szabadtéri tevékenységek tervezéséről, utazásról vagy egyszerűen mindennapi életünk irányításáról. Így a meteorológia szövetségessé válik életminőségünk javításában.
Érdemes megemlíteni a viharok fontosságát is a víz körforgásában, hiszen ezek a felelősek a vízkör biztosításáért az ökoszisztémák számára szükséges páratartalom és kulcsfontosságú tényező a klímaszabályozásban. A társadalomra gyakorolt káros hatásainak mérséklése érdekében azonban elengedhetetlen a viselkedésének kutatása és nyomon követése. Ezenkívül hasznos megérteni a depressziók és az anticiklonok közötti különbségeket, amelyet részletesen a Különbség az anticiklon és a depresszió között.
A meteorológia szerelmesei számára a viharok kimeríthetetlen tanulmányi tárgyat jelentenek. Kialakulásától a globális éghajlatra gyakorolt hatásáig minden szempont feltárja a a légkör bonyolult működése és hatása a világunkra.
Helló, azt olvastam, hogy "Ezt a csapdába esett forró levegőt squallnak hívják, amely az északi féltekén az óramutató járásával megegyező irányban, a déli féltekén pedig az óramutató járásával ellentétesen forog."
Ha nem tévedek, az északi féltekén anticiklonok forognak az óramutató járásával megegyező irányban.
Biztos van valami, ami elmenekül tőlem, de ebben a témában nem állok távol a megértéstől.