A csillagászat és a Naprendszer kialakulásával kapcsolatos kérdések egyike az hogyan jött létre a hold Sokat beszélnek műholdunkról, hogy van-e rejtett arca, kráterek stb. De sokan nem tudják pontosan, hogyan jött létre a Hold és mi volt az eredete. Számos tanulmány született erről a témáról, mivel ez egy olyan kérdés, amely régóta foglalkoztatja a tudományos közösséget.
Ebben a cikkben elmondjuk, hogyan jött létre a Hold, mi a leghelyesebb hipotézis és néhány kevésbé ismert jellemzője.
A Hold keletkezésének hipotézise
A Hold nagy mérete, alacsony sűrűsége és egyéb geológiai jellemzői arra utalnak, hogy Holdunk egy Mars-méretű Thea nevű protobolygó törmelékrobbanásából született, amely a Földdel ütközött. Ha azonban igaz, az objektum becsapódása a viszonylag szilárd Földre egy elsősorban teaanyagból álló Holdat hozott volna létre, a Föld helyett.
A Japán Föld- és Tengertudományi és Technológiai Ügynökség tudósai által vezetett új kutatás arra utal, hogy az ilyen ütközések egy korai Földön keletkezhettek, amelynek felszínét még magma borította.
A Hold ősidők óta előkelő helyet foglal el a kollektív képzeletben. Az ókori kultúrák tanúi voltak különböző istenek inkarnációjának a holdakon, míg a holdciklusokat a teremtés, a pusztulás és a termékenység időszakaihoz kapcsolták, megalapozva a jövő naptárait, amelyek az ősidők óta időt osztottak ki.
A földi műholdak azonban nem csupán utalások mítoszokra és legendákra. A holdkutatásnak köszönhetően a tudományos közösség felfedezhetett egy gazdag geológiai világot, amelynek összetétele hasonló a bolygónkhoz, és ez a tény egy általánosan elfogadott hipotézishez adott okot, amelyet a „nagy becsapódás elméleteként” ismerünk. A Hold körülbelül 4600 milliárd évvel ezelőtt keletkezett, röviddel a Föld kialakulása után, aminek következtében bolygónk a Tea nevű Mars méretű tárggyal ütközött.
A Hold eredete
Az ütközés törmeléktömeget lökött ki az űrbe, amely elkezdett keringeni bolygónk körül, majd olvadt tömeggé koncentrálódott, amely több millió év alatt végül megszilárdult, és létrejött a ma ismert holdak. Ezt a hipotézist vizsgálta a Natsuki Hosono, a japán Föld- és Óceántudományi és Technológiai Ügynökség munkatársa által vezetett kutatócsoport a Nature Geoscience-ben nemrég megjelent tanulmányban. Abban a pillanatban, az ősföldet olvadt szilikátréteg vette körül, hogy olyan anyagot szabadíthatott fel, amely a pályára kerülve megszilárdulva a bolygónkhoz hasonló geológiai felépítésű égitestet alkothatott.
Két égitest ütközésének szabványos szimulációjával a paramétereket úgy állítják be, hogy megismételjék az objektumok sűrűségében bekövetkezett változásokat. Pontosabban, ahogy Dr. Natsuki Hosono elmagyarázta a National Geographic Spain-nak, egy simított részecskehidrodinamikának (SPH) nevezett technikát alkalmaztak, és módosították, hogy lehetővé tegye a Föld ősmagma-óceánjának sűrűségében bekövetkezett változások észlelését. Ezeket a módosításokat figyelembe véve arra a következtetésre jutnak, hogy a magmás kőzetanyag végül egyesült a fiatal Földdel, és egy holdat alkotott, amelynek összetétele megközelítőleg 70%-ban megegyezett bolygónkkal, ami jóval magasabb, mint a többi bolygóé. A mérések a Solid Earth modellen alapulnak, 40%-os koincidenciával.
"Geokémiai tanulmányaink azt mutatják, hogy a Hold valószínűleg nagyon korán keletkezett a Földön" - mondta Natsuki, figyelmeztetve, hogy bár az eddig javasolt standard feltételezések kudarcot vallottak, az alternatívák, mint például a tanulmányukban javasolt, a paradoxon nem valószínű. "A Holdnak nagyon szerencséje van" - mondta a tudós.
Hogyan halmozódott fel a magmás anyag a Hold kialakulásához?
Ebben az esetben a jelenséget "összeolvadásnak" nevezik, amikor a robbanás által pályára került törmelék összeolvad, és fokozatosan összeérve bolygótestet alkot. "Akréció (ami a Hold kialakulásához vezet) hasonló módon történik, mint a planetezimálok és a holdak „elsődleges” kialakulása planetezimálokból, de ebben az esetben másodlagos folyamatnak minősíthetjük, mert a Holdat a Föld tömöríti.
Jesús Martínez Frías, a Tudományos Kutatóintézet (IGEO) (CSIC-UCM) tudományos kutatója és az UC3M emeritus professzora, aki nem vett részt a tanulmányban, azt mondta, hogy Natsuki pontosította: "Az új modell szerint a törmelékkorong végül megszilárdulnak, és ismeretlen számú (körülbelül 10 kilométer átmérőjű) kis tárgyat hoznak létre, amelyek felhalmozódva alkotják holdjainkat.
A Hold összetétele, egy új tanulmány, amely új ismeretek megszerzéséhez vezethet bolygónkkal kapcsolatban. "Bizonyára fontos csere zajlott a két bolygótest között, ami geológiai és geokémiai változások megjelenéséhez vezetett a Földön" - mondja Martínez Frías, aki biztosítja, hogy ez a legújabb tanulmány a legjobb módja annak, hogy eljuttassa hozzánk mindazt, amit eddig tudunk. A koherencia modell segíthet megérteni, hogyan és miből állnak a bolygók és a holdak.
A Hold kevéssé ismert érdekességei
A Holdnak vannak olyan érdekességei, amelyekről nem sokan tudnak. Ezek közül néhány:
- Mole X és V: A holdvilág bizonyos pillanataiban a Hold felszínén olyan képződmények figyelhetők meg, amelyek az "X" vagy "V" betűk illúzióját keltik. Ezek a jellemzők a napfény és a kráterek, hegyek és völgyek peremei közötti kölcsönhatás eredménye.
- Lunar Maria: A sötét holdmária, amelyet latinul „maria” néven ismernek (egyesül: „kanca”), valójában ősi vulkánkitörések következtében kialakult, megszilárdult bazalt hatalmas síkságai. Sima, sötét megjelenésük ellenére ezek a területek nem tartalmaznak vizet.
- remegő hold: Bár a Hold csendes helynek tűnik, bizonyítékok vannak a szeizmikus aktivitásra. Az Apollo-küldetések által hátrahagyott szeizmométerek "holdrengéseket", a Hold belsejének termikus összehúzódása által okozott remegést rögzítettek, ahogy a Hold lehűl.
- Holdsarló: Bár a Hold a hagyományos értelemben nem "növekszik", a Föld és a Hold közötti gravitációs kölcsönhatás miatt a Hold évente körülbelül 3.8 hüvelyk sebességgel távolodik el tőlünk. Ez a Föld forgásából a Hold körüli pályára történő energiaátvitelnek köszönhető.
Remélem, hogy ezekkel az információkkal többet megtudhat a Hold létrejöttéről és néhány érdekességéről.